Prósza: Zalában csak így ismerik

Létezik egy étel, aminek a magyar nyelvben meglepően sok neve van. Ez az étel a tócsni. Érdemes beszélni róla, mert nyelvünk sokszínűségét bizonyítja, hogy minden tájnak meg van rá a külön szava, ami ugye nem sok dologra jellemző.

Ezt gondoltam én, mikor úgy döntöttem, hogy utána járok a táborbeli variációinak. Elvégre ritkán adódik lehetőség egy helyen megtalálni az ország ilyen sok helyének lakóit, azaz titeket. Ahány ház, annyi szokás. Tartja a mondás, és ahogy adott volt a kérdés, úgy jött a megoldás.

Advertisement

Körbe is kérdeztem ötven embert a délelőtt folyamán, hogy mégis mi néven ismeritek ti ezt a remeket, amit én azért szeretek, mert nem csak finom, de azzal is megnyerő, hogy szörnyen egyszerű: reszelt burgonyát kell liszttel keverni, majd kevés zsiradékban megsütni. Így egy vastag, palacsintaszerű finomságot kapunk krumpliból, amit ehetünk tejföllel, vagy, ahogy szeretnénk.

Ez az egyszerűség magyarázza, hogy a recept inkább szájról szájra terjedt, mintsem szakácskönyvekben – noha ma már ott is fellelhető – így nem alakult ki neki egy általános elnevezés. Ennek jártam utána kedd délelőtt, és derítettem ki, hogy hogyan alakult az étel neve.

Engem személy szerint megleptek az eredmények, ugyanis a válaszok lényegben cáfolták az elképzeléseimet. A macok, ahogy én ismertem, például egyszer sem fordult elő, a tócsni, amit pedig kifejezetten tájszónak gondoltam, nagyon is gyakori lett. Ezt persze alá is kell támasztanom. Ezért készült a felmérés.

50 megkérdezett ember összesen 14 féle választ adott. Persze több hasonló név is érkezett, de így is jóval több annál az ötnél, mint amit én magamtól tudtam volna mondani. A válaszok a következők, az előfordulás gyakoriságának megfelelően.

- tócsni (26%)
- prósza (20%)
- tócsi (16%)
- lepcsánka (8%)
- mackó (4%)
- cicege (4%)
- röszti (4%)
- röszli (2%)
- röszke (2%)
- macok (2%)
- lapcsánka (2%)
- hatvanka (2%)
- krumplifán (2%)
- krumplimaci (2%)

(A felmérésben 50 ember vett részt, így az eredmények nem feltétlen egyeznek a tényleges arányokkal )

Advertisement

Mikor a területi eloszlását próbáltam megfejteni a dolognak, akkor viszont kissé csalódnom kellett. Az a jól elkülöníthető, tájegységenkénti rendeződés, amit gondoltam, hogy majd az étel nép jellege kölcsönöz a szavaknak például majdnem teljesen elmaradt. Egyedül a prósza elnevezés volt megerősítetten tájjellegű, ugyanis a Zala megyéből érkező táborozóink csak ezt a szót ismerték rá. A tócsni viszont mindenhol előfordult, a szegeden előkerült röszti pedig több helyen is megtalálható volt.

A területi arányokról az alábbi térkép ad még jó képet, melyen minden olyan településhez jelölve van az adott megnevezés, melynek lakóját megkérdeztük. Ezt a térképet a tábor végéig szeretném frissíteni, úgyhogy akinek van mit bedobnia a közösbe, az nyugodtan megteheti. Mindössze jeleznie kell kommentben, hogy mely településen és hogyan nevezik ezt az ételt. Várom a válaszokat!

Advertisement

Váradi Ákos

Share This Story